2012. október 23., kedd

Vivaldi ősz

Gyönyörű időnk van, az ember így nehezen fogadja el, hogy idén tényleg vége van a nyárnak. Azonban vannak árulkodó jelek - a gyönyörű színek, a köd - melyek letagadhatatlanul jelzik, hogy melegebb idén már nem lesz. Hetek óta aktuális lehetne, én mégis csak most érzem igazán, hogy ideért az ősz.

Erre a műre is igaz, ami a nyárra, hogy a szonett alapos ismeretével sokkal érdekesebb hallgatni a zenét. Lehet persze anélkül is, de a szöveg sok mindenre magyarázatot ad.

Az ősz
 
   Vigad a pór, táncolva, énekelve,
   a bő termést örvendezőn fogadja,
   ma még Bacchus borától víg a kedve -
   holnap álomba hamvad majd vigalma.

   Minden vigadjon, dalra, táncra kelve!
   Legyint a langyos légtenger fuvalma,
   a gazdag évszak mintha integetne:
   édes álomból szép gyönyörbe csalna.

   A vadászok hajnalban útra kelnek,
   kürttel, puskásan, alvó falvakon túl
   vadat hajszolva jó nyomot követnek.

   A megriadt vadállat puskaportul
   prüszköl, rohanna, ám futása sebzett,
   bukdácsol még, aztán a fűre fordul.




Zongoraátirat


Vivaldi ezeket a szonetteket maga írta, melyek olyannyira szervesen kötődnek a műhöz, hogy sorai a hegedűverseny partitúrájában a zenei ábrázolásuknak megfelelő helyen szerepelnek. Ez természetesen igaz a másik három évszak nevét viselő hegedűversenyre is.


A partitúra:
Ezt a blogot főleg olyanoknak csinálom, akiknek egyébként nincs sok közük a zenéhez (persze bárki más is nézelődhet, hallgatózhat). Gondolom ők nem tudják mindannyian, mi is az a partitúra. Ez az a kotta, ami a karmester előtt van, és minden benne van, ami csak a darabbal kapcsolatban fontos lehet. Benne van az összes szólam kottája, szépen egymás alatt, és ezeken kívül még egy csomó utasítás a zeneszerzőtől, amik mind arra szolgálnak, hogy lehetőleg a darabot úgy játsszák el, ahogy azt a szerző kitalálta. Erre legtöbbször a kottában használatos jelek, és rövidítések szolgálnak, de időnként konkrétabb, szöveges utasítások is vannak. 
"Vezérkönyv: az énekkari és a zenekari művek teljes szólamanyagát együtthangzásnak megfelelően tartalmazó kotta, könyv, amelyből a karmester, karnagy vezényli a művet, a zeneértő pedig olvashatja, belső hallással elképzelheti azt. A szólamok hangszercsoportonként, azon belül hangmagasság szerint kerülnek egymás alá, ügyelve az idő- és térbeli beosztásra. Az ütembeosztást a sorok elején számokkal, a nagyobb egységeket betűkkel is meg szokták jelölni, amely kizárólag gyakorlati célokat szolgál. Az általános partitúraírási gyakorlat szerint a hangszercsoportok szólamai a következő sorrendben kerülnek egymás alá fúvósok, ütősök (hárfa, zongora), vonósok, énekkar, orgona (continuo). A partitúra természetesen követi a nagy zenei stíluskorszakok változását, a zenekarok újabb és újabb szempontú összeállítását. A XX. sz.-i zene legújabb törekvései a partitúra szerkesztésére egészen új jelzésrendszereket dolgoztak ki."

2012. augusztus 28., kedd

Pachelbel: Canon in D

Bár nem mondhatnám, hogy ez a világ legváltozatosabb darabja, mégis nagy népszerűségnek örvend, én is szeretem. Elég ünnepélyes is mondjuk egy esküvőre, vagy egyéb rendezvényekre. Igazából pár ütemből áll, amit jó sokszor variál.


Be kell valljam töredelmesen, hogy ez a darab itt most a feldolgozás miatt került fel a blogra. Amúgy is jött volna valamikor, de nem ennyire elől. Azonban rátaláltam erre, és annyira ötletesnek találtam, hogy muszáj megmutatnom:


No és akkor itt mindenki bevallhatja legalább saját magának, hogy jó, jó, szép, szép, egyenesen zseniális, de most egy pár napig mégsem szeretném újra hallani. Én nagyon bátor vagyok, hogy ezt most mindenki előtt bevallom, titeket pedig megkíméllek az egyéb feldolgozásoktól és átiratoktól. Amúgy ha valakit érdekel, a youtube-on fellelhető még rengeteg átirat, a zongorától elkezdve a klasszikus gitáron át a víziorgonáig, de még harangjátékkal, vagy egy rakás hárfával is megtalálhatjátok. Esetleg eredeti hangszerekkel is.
És most igazán nem érdemlem, hogy bárki köveket dobáljon rám. Mentségemre szóljon, hogy jó párszor volt alkalmam eljátszani a csellószólamot, melyet egy perc alatt is tuti a legkitartóbb ember is megun. Nem baj, türelemre nevel :) Nektek azonban itt az egész mű, nem kárhoztatok senkit arra, hogy csak a cselló szólamot hallgassa. Ennek ellenére játszom én ezt szívesen bármikor, bárhol, mert úgy gondolom, mégiscsak az a 8 hang a lelke ennek a műnek.

2012. július 1., vasárnap

Dvorak - Újvilág szimfónia

A cseh zeneszerző 1892-95 között a New York-i Nemzeti Konzervatórium igazgatójaként dolgozott. 1893 első hónapjaiban komponálta a művet Amerikában szerzett élményei, a szokatlan és tanulságos új benyomások hatása alatt. A néger és indián népzenék felfedezése éppúgy nyomot hagyott alkotásán, mint a nagyvárosi élet. Sikere rendkívüli volt, a zeneszerzőt minden tétel után hosszú percekig tapsolva ünnepelték. A szimfónia dallamai azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek.
Infó innen
Nem nagyon kell porolgatni :) Eredetileg feldolgozást nem is akartam feltenni, mert szerintem ez önmagában is eléggé modern, de találtam, feltettem. Hallgassátok szeretettel. Ennek "feldolgozására" kaptok most néhány napot :)




Néhány átirat:

 




És hogy mikre nem jók ezek a zenék.... (nekem ugyan ez már kissé furi, szoknom kell)




2012. június 30., szombat

Elgar - Pomp and circumstance

A felvétel nem a legtökéletesebb, de valahogy mégis több élet volt benne, mint a többiben, úgyhogy ezt választottam. Rengeteget tapsolnak a végén - teljesen jogosan - de azért nyugodtan állítsátok le, vagy gyorsan tekerjetek vissza az elejére ráadásként :)



Német fúvós katonák (lenyűgöző - szerintem):



Az orgona nem csak egy virág, szinte egy egész szimfonikus zenekar veszett el benne
Nem mellékesen egy csepp bepillantást enged a Canterbury katedrálisba:



Variációk egy témára gitárral:


2012. június 28., csütörtök

Vivaldi nyár

A négy évszakból az éppen aktuális.

A hozzá tartozó szonett:

A nyár
A nap hevétől elgyengülve bágyad
a nyáj, az ember, lángol a fenyő is,
elomlik hangja a kakukk-madárnak,
a gerledal merő szín és merő íz.

Szellő piheg, de már tarolva támad
reá észak szele, mindent söpör, visz,
a pasztorál a védtelen magánynak
partján zokog, vihart rettegve ő is.

Mozdul a pásztor félve, izgatottan,
dörög az ég, rajta villám cikáz át,
legyek köröznek megbolydult rajokban.

Fenséges félelem, amit a nyár ád:
vadul villámlik, az ég szinte robban,
lefejezi a délceg búza szárát.


Tisztán hangszeresen megzenésített versről van szó, érdemes alaposan elolvasni, és úgy meghallgatni. 

No és akkor itt egy feldolgozás, haevy metal, aki nem akarja az ne hallgassa meg, de szerintem kategóriájában nagyon jó.


2012. június 27., szerda

Mozart: Egy kis éji zene

Meghatározó darabja az életemnek. Életem első vonósnégyes fellépésén játszottuk, akkor még rengeteg hibával, félősen (legalábbis én), azóta már volt alkalmam megtanulni, mert kis zenekarunk is viszonylagos rendszerességgel műsorra tűzi.
Ez egy egyszerű de nagyszerű darab. Elsőre pont jó lesz ide is :)

1. Serenade. Allegro
2. Romance. Andante
3. Minuet. Allegretto
4. Rondo. Allegro

A klasszikus, vonósnégyes:



És egy pár feldolgozás:

     Sajnos nincs vége, de azért érdemes meghallgatni:


      Négy tubával:


    Kizárólag elvakultabbaknak:


   
Ha valaki többet szeretne olvasni Mozartról, akkor ajánlom figyelmébe a Magyar Rádió Mozart archívumát!